|
|
|
Nemzetközi kitekintés, a hőszivattyú statisztika
szerepe |
|
Szerző:
Komlós Ferenc
(Frissítve: 2010. október 27.) |
|
Ma az Egyesült Államok a legnagyobb
hőszivattyú piac a világon 60 000 hőszivattyús
rendszer évenkénti üzembe helyezésével.
Európában Svédország az első. |
|
Az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) a
következő kérdést tette fel a hőszivattyúk
elterjesztésének hasznáról: Mekkora
ÜHG (Üvegházhatású gázok) emisszió-csökkenés
lenne elérhető, ha Európa összes új és
felújított egylakásos családi házát
hőszivattyúkkal szerelnénk fel 2008-tól 2020-ig?
Az eredmény: a hőszivattyúk széleskörű
felszerelése 2020-ig közel 70 millió installált
hőszivattyút jelentene. Az összes felszerelt
egység az EU ÜHG-csökkentési céljához 2012-ben
20,5%-kal, 2020-ban pedig 21,5%-kal járulna
hozzá. 2020-ban a hőszivattyúk megújuló
energiából több mint 770 TWh-t termelnének. Ez
az EU céljának kb. 30%-a. Primer energiából a
hőszivattyúk több mint 900 TWh-t takarítanának
meg. |
|
A cikk további része és a
statisztikai adatok
itt ->
(Érdemes megnézni!) |
| |
|
XIII. ÚJSZEGEDI BIO ÉPÍTÉSZETI NAPOK
KIÁLLÍTÁS ÉS KONFERENCIA
BÁLINT SÁNDOR M ŐVELŐDÉSI
HÁZ
SZEGED, 2010. OKTÓBER 5-17. |
|
Előadás
2010. október 8. (péntek) 10:30 – 11:15 |
|
Hőszivattyús
rendszerek jelentősége |
|
Előadó:
Komlós Ferenc okl. gépészmérnök,
épületgépész |
| |
|
Komlós Ferenc:
HŐSZIVATTYÚS RENDSZEREK JELENTŐSÉGE
A hőszivattyú jellemzője:
az üzemeltetésére illetve a
működésére bevezetett villamos energiát
megtöbbszörözi, napjainkban 3–6
szorosára.
A hőszivattyúk alkalmazhatók:
építmények
fűtésére, hűtésére, de akár szellőzésére
és használati meleg víz (hmv) el ıállítására
is.
A hőszivattyús rendszerek jól
alkalmazhatók
egyaránt
önkormányzati létesítményekhez,
uszodákhoz,
fürdőkhöz, középületekhez, lakó- vagy
más szállásépületekhez, ipari és
mez ıgazdasági
épületekhez: növényházakhoz,
állattartási épületekhez; öntözıvíztemperáláshoz;
szárításhoz,
valamint élelmiszeripari célokra,
távfűtésre és távhűtésre. |
| |
|
Az előadás további
része letölthető
itt -> |
|
HŐSZIVATTYÚK ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ÉPÜLETGÉPÉSZETI *ALKALMAZÁSA * |
Komlós Ferenc |
| okl. épületgépész-mérnök, vezető-főtanácsos |
| Munkahely: Belügyminisztérium Településüzemeltetési Iroda |
| Lakcím: 2330 Dunaharaszti, Klapka u. 41/1. Telefon: 06 30 496 3912, e-mail: komlosf@pr.hu |
| |
 |
| Absztrakt |
A hőszivattyú napjaink leghatékonyabb műszaki eszköze annak, hogy energiát takarítsunk meg, és a szén-dioxid-kibocsátást csökkentsük. Természetesen az országos energiamérlegünk javítása és a városi (települési) légszennyezés csökkentése miatt is szükséges az épületek energiafogyasztásának mérsékelése.
Napjaink - és a jövő - technikájával kapcsolatban azt is fontos jelezni, hogy nemcsak a hőforrás, hanem a hőszivattyú működtetése illetve a bevezetett energia is származhat megújuló (kifogyhatatlanul rendelkezésre álló) energiahordozótól. Országunk adottságai, nevezetesen napenergia-, termálenergia-készletei és a széles értelemben vett biomassza-potenciálja, valamint magas színvonalú szellemi tőkéje kedvez a megújuló energiával kapcsolatos technológiáknak, ezek nemzeti kincseink, kulcsai a tisztább környezetnek. |
| 1. BEVEZETŐ |
| Mottó: „Csak egy szikrát csiholjunk. Ha elég gyúlékony az anyag, akkor majd tüzet fog.” |
(Anatole FRANCE) |
|
|
|
|
|
|
