Tisztelt hőszivattyú forgalmazó! Több cég ajánlatát átnézve az Önök ajánlatát is mint lehetséges alternatívát tartjuk számon. A család azonban komplett rendszerben gondolkodik, emiatt nem csak a fűtőberendezést, de valamennyi a fűtéssel és meleg vízzel összefüggő berendezést is azonos céggel kívánjuk beépíttetni. Kérdésem egyszerű, vállalják ebben a formában is a munkát? Padlófűtés és falfűtés, valamint napkollektor a melegvíz ellátás biztosítására. A hőszükséglet számított mennyiségét küldöm. Tisztelettel: H. K. Komárom. (2009. március 25.)

Tisztelt Érdeklődő! Válaszunk egyszerű: természetesen a teljes épületgépészeti munkát tudjuk vállalni (igényének felmérése miatt személyes találkozót kérünk). A padló és falfűtés a legoptimálisabb a hőszivattyús berendezésünkhöz (de már itt felhívjuk a figyelmét, hogy a kültéri falaknak kevesebb mint 0,25 W/m2K értékűnek kell lenni, tehát a hőszigetelésre különös figyelmet kell fordítani). A háztartási melegvíz ellátás 85%-át biztosítjuk a vákuumcsöves napkollektorunkkal, a többit a hőszivattyú mellé beépítendő kiegészítő fűtéssel oldjuk meg. Kérem keresse az épületgépész munkákkal kapcsolatban Szendi Tibor kollégánkat. Tisztelettel: Sulyok Tibor

Tisztelt Forgalmazó! Az Önöktől 2008. júliusában vásárolt hőszivattyú a beépítése után teljes megelégedettségemet szolgálta (elég sokat harcoltam érte a feleségemmel), de úgy tűnik, a végén Neki lesz igaza. A minden nap megfigyelt áramfogyasztás az első két hónapban az elvártak szerint alakult, de decemberben és januárban már nyoma sem maradt a megtakarításnak. Szembe állítva ezt a két hónapot a tavaly évi gázfogyasztásunkkal az idén a hőszivattyú semmi megtakarítást nem "hozott". Számok amelyek alátámasztják elégedetlenségemet (a számlák másolata a mellékletben): 2007. decemberben és 2008. januárban összesen 143.780,- Ft volt a gázszámlánk. Ezzel szemben 2008. december és 2009. január "hozott" 50.592,- Ft-os gázszámlát és mellé 95.325,- Ft-os villanyszámlát, tehát összesen 145.917,- Ft fűtési költségünk keletkezett. (Az ESB fogyasztását külön mérjük.) Önök a gép vásárlásakor minimum 40%-os megtakarítást ígértek, ezzel szemben több mint kétezer forinttal többet kellett fizetnünk. Ezt mivel magyarázzák? Egy most már nem túl elégedett vevőjük Pest megyéből.

Kedves Vásárlónk! Mivel konkrét számokkal tisztelt meg bennünket, és Önökön kívül telefonon még néhányan szóvá tették az energia számlájuk hasonló alakulását, engedje meg, hogy néhány adattal megnyugtassam Önt (Önöket) és rávilágítsak néhány még ma is keringő tévhitre a levegő-víz hőszivattyúk vonatkozásában. (Néhány bekezdéssel lejjebb már volt hasonló gonddal találkozó Vevőtársa.)

Elsőként mindjárt a leglényegesebb költségemelő részletre hívnám fel a figyelmét az alábbi ábrát segítségül hívva (a diagram az OMSZ honlapjáról való).

A sárga vonal a sokévi (így a 2006-2007-es év) átlaghőmérsékletet jelzi, a piros pedig a 2008. decemberi és 2009. januári hőmérsékleteket mutatja. Látható, hogy jelentős, néhol mínusz 6 fok eltérés is mutatkozott az idei évben, már ez önmagában jelentős többlet gázfogyást mutatott volna az Ön által megjelölt időben. Emellett emelkedett némileg a gáz fogyasztói ára is az elmúlt évben. Mégis a legfontosabb tanulság a levelében az, hogy nem szabad kiemelni  a leghidegebb hónapokat és arról vonni le következtetéseket, mert a levegő-víz hőszivattyúk éppen ebben az időszakban a leg alacsonyabb hatásfokúak. A svéd mérésügyi hivatal tanúsítása szerint -10 oC alig több mint 1,5 COP értékű.

Plusz 7 oC-nál viszont már 3 COP értékkel számolhatunk. Ebben az időben már lényegesen kevesebb időt fog működni naponta a hőszivattyúja és a gázfogyasztása is elenyésző marad. További hőmérséklet emelkedésekor, amikor még a lakásunkba még kell a fűtés, még rövidebb ideig működik a hőszivattyúja. Néhány helyen már "dolgozik" több mint egy éve ESB és az ottani tapasztalatok alapján a napi 6-8 óra az átlag géphasználat éves viszonylatban. Így pedig már számottevő a megtakarítás és "teljes megelégedettsége" visszatér. Sulyok T.

HŐSZIVATTYÚK ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ÉPÜLETGÉPÉSZETI ALKALMAZÁSA*

Komlós Ferenc okl. épületgépész-mérnök, vezető-főtanácsos

Munkahely: Belügyminisztérium Településüzemeltetési Iroda

Absztrakt A hőszivattyú napjaink leghatékonyabb műszaki eszköze annak, hogy energiát takarítsunk meg, és a szén-dioxid-kibocsátást csökkentsük. Természetesen az országos energiamérlegünk javítása és a városi (települési) légszennyezés csökkentése miatt is szükséges az épületek energiafogyasztásának mérsékelése. A cikk teljes leiratát itt lehet olvasni. Érdemes!!!

Amit a levegő-víz hőszivattyúkról tudni érdemes...

Előadás a győri MTESZ székházban 2009. február 16-án. Helyszín: Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Győr-Moson-Sopron megyei Szervezete. Győr, Szent István út 5. Előadás és konzultáció 15 órától.

Szeretettel vár mindenkit a rendezőség és az előadó: Sulyok Tibor

Tisztelt Forgalmazó! Gondolom nem teszik ki a honlapra a levelem, de ennek ellenére elmondom véleményem az ESB hőszivattyúról.

2008. májusában építettük be az ESB 7-es (200-as?) hőszivattyút. Önök a meglevő lakásomhoz az ESB 7-es hőszivattyút és az ESB 13-as elektromos kazánt ajánlották, de mivel nem kívántuk a meglevő gázkazánunkat lecserélni, csak a hőszivattyút vettük meg. A rendszer jól működött (bár többször kellett tisztítanunk a gép szűrőjét), a gondok most a hidegek beálltával kezdődtek. Úgy vettük észre, hogy a hőszivattyú nem képes a gáznál megszokott meleget biztosítani, mi viszont úgy gondoljuk, hogy a nulla fok körüli hőmérsékletnél még nem indítjuk el a gázkazánt. Az áramfogyasztás szerintem "megugrott" napi 40-42 kW a fogyasztás. Kérem válaszoljanak, miként lehetne melegebbet csinálni a lakásban? Egyáltalán elégséges az ESB 7-es a lakásunkhoz? Normális ez az áramfogyasztás? Tisztelettel egy aggódó hőszivattyú tulajdonos.

Kedves Vásárlónk. Tanulságos volta miatt "kitesszük" levelét a netre, remélve, hogy a válaszunkon keresztül eloszlatunk esetleg fennálló félreértéseket, amely körülveszi a hőszivattyúkat. A helyzet minden - esetlegesen -  olvasó számára világossá tételéhez fontos, hogy a lakása adottságait leírjuk: 13 éve épített ház, 180 m2 fűtött alapterület, radiátoros fűtés, jó hőszigetelés és műanyag ablakok. Eddigi éves gázfelhasználás 3200 m3.

Amint eladáskor kollégáim (is) elmondják az érdeklődőknek, az ESB hőszivattyú csak egy eleme a fűtési rendszernek, feladata az energiaspórolás és nem a teljes kiváltása a meglevő gázkazánnak. Vannak esetek, amikor kell a kiegészítő fűtés ahhoz, hogy megfelelő meleg és melegvíz legyen a háztartásban. Ezért a helyes használati mód, ha a meglevő gázkazánnal együtt működteti az ESB hőszivattyút. Különösen fontos az Önökéhez hasonló lakásoknál, ahol radiátor a hő leadó felület.

Amennyiben az előírásoknak megfelelően használják a berendezéseket, úgy az átlag-hőmérsékleten (7 fok) az ESB hőszivattyú 8-10 órát működik és 1-2 m3 gázt fogyaszt naponta. Téli időszakban 1-2 órával többet, melegebb időben kevesebbet működik a hőszivattyú.

Az áramfogyasztásnál kérem vonja le a lakás egyéb fogyasztóinak működéséhez szükséges energiát és vegye figyelembe, hogy lényegesen rövidebbek a napok így hosszabb ideig égeti a villanyt, a téli ruhák mosásánál többet használja a mosógépet, vasalót, stb, stb, stb.

Természetesen ennek ellenére leellenőrizzük gépét. Kérem hívja a beépítést végző szerelő kollégánkat. Tisztelettel: Sulyok Tibor

T. Hőszivattyú Kereskedő! Lakáskorszerűsítés előtt állunk és vita alakult ki a családban. Én a fűtést korszerűsíteném, mert szerintem ez hozza a legnagyobb megtakarítást. A feleségem az ablakcsere és a falszigetelés "szószólója". Melyikünknek van igaza?

Mindkettőjüknek. A hőszigetelés és az ablakok korszerű típusra történő cseréje már jelentős 25-30%-os energia-megtakarítást eredményeznek. A fűtéskorszerűsítéssel további 50-70%-os megtakarítás érhető el. Ezek a számok látszólag az Ön igazát támasztják alá, mégis felesleges lenne egy korszerű (akár az ESB rendszer) berendezés megtakarítását a rosszul szigetelő ablakokon és falakon elveszíteni. Amennyiben lehetőségük van rá, mindegyik feladatot végezzék el! Javasoljuk, hogy az épületek korszerűsítésére kiírt pályázatokat figyeljék és a vissza nem térítendő állami támogatásokat vegyék igénybe. Itt található táblázat a falszigetelés fontosságát mutatja >>>

Tisztelt Forgalmazó! Örömmel látom, hogy egyre több ház tetejére építenek napkollektorokat. Mi is elgondolkodtunk rajta, de elég sok ellentmondást vélünk felfedezni a forgalmazók között. Célunk, hogy a lehető legtöbb melegvíz-ellátási funkciót oldjon meg a felszerelt napkollektor. Mit javasolnak? Négyen, néha hatan használunk meleg vizet, a lakásunk 150 m2. Egyenlőre a gázkészüléket megtartanánk, biztos ami biztos! Köszönettel: Dr. Juhász Kata. (2008.08.05)

Kedves Érdeklődő! Az Ön által megadott paraméterek szerint a napkollektor mellé javasoljuk a hőszivattyú betervezését és beépítését, a kettő egymást kiegészítve biztosítja háztartásuk fűtését és melegvíz ellátását minimum 90%-ban. Az ESB-7-es berendezést a meglevő gázkészüléke "elé" építjük a fűtési rendszerében, összekötve azt a napkollektor tárolótartályával.

Az ESB-7-es levegő-víz hőszivattyú és az ESB 240UD napkollektor rendszer mellett a téli napok gázfogyasztása 1 - 1,5 m3-re csökken, az áram fogyasztása napi átlagban 16 - 20 kW/órával nő. Ha ezeket a számokat figyelembe vesszük, a költségmegtakarítás 50-70 %-os, mai gázárakon számolva. Így a melegvíz ellátása, a fűtése olcsón és környezet kímélő módon 100%-ban megoldódik. (Remélem nem növeltük az ellentmondásokat!)

Mennyi Magyarországon az éves napsütéses órák száma és mennyit lehet ebből felhasználni?

A napsütéses órák száma megközelítőleg 2.100 óra/év. A napsugárzás átlagértéke: 4-500 W/m2.

Nyáron, a déli órákban, tiszta égbolt esetén a hőmennyiség meghaladja az 1.000 W/m2 értéket. (Érdekesség: a Földünket érő 3 órányi napsugárzás elegendő - lenne - az egész világ energiájának biztosítására.

Gyakran kapunk kérdést, hogy működik az ESB levegő-víz hőszivattyú, illetve hogyan lehet a téli hideg levegőből melegvizet készíteni? Most egy egyszerű rajzon megmutatjuk a levegő-víz hőszivattyú működési elvét:

1. A kompresszorral összesűrítjük a [R407C] gáz halmazállapotú anyagot (villamos energia felhasználásával). A gáz ettől erősen felmelegszik.

2. A forró gáz melegét a beltéri egységben - egy vizes hőcserélőn keresztül - lakásunk fűtésére és melegvíz készítésre használjuk, közben a [R407C] gáz kihűl, lecsapódik, ismét folyadékká válik.

3. A folyékony közeg - egy expanziós szelep segítségével nagyobb keresztmetszetű térbe, tehát tágasabb helyre az elpárologtatóba áramlik. Az itt lecsökkent nyomás hatására a közeg újra gáz halmazállapotúvá válik, kitágul és ettől erősen lehűl.

4. Mivel a külső környezetünk még a téli napokon is melegebb, mint ebben az állapotban a [R407C] gáz, ezért a kültéri egységben – az elpárologtatón keresztül átszívott több ezer köbméter levegő segítségével "előmelegítjük"  – a környezetünkből hőt vonunk el. Ezt a már melegebb gázt az első ponttól indulva ismét összesűrítjük. Így tudjuk a levegőből "kinyerni" az energiát!

(Az expanziós szelep működését szemléletesen egy szódásszifon patronhoz hasonlíthatjuk. Ha lassan tekerjük be a szifonpatront, akkor a benne összesűrített széndioxid is lassan kerül a szódásüvegbe, és bár hűvösnek érezzük a patront, nem tesz kárt a kezünkben. Ellenben ha gyorsan tekerjük be, a hirtelen kiáramló gáztól erősen lehűtjük és akár oda is fagyhatnak az ujjaink a szifonpatronra!)

Még nem maradt le semmiről az, aki eddig nem nyújtotta be pályázatát a lakóépületekre kiírt energiatakarékossági pályázatokon. Aki támogatást is igénybe akar venni lakása takarékosabbá tételéhez, az az idén öt lehetőségből választhat. 

További információ itt >

Az energiaárak változását lassan elég nehéz szemmel követni, de mi megpróbáltuk. Ezzel segítséget kívánunk nyújtani azoknak, akik építkezésen vagy fűtéskorszerűsítésen törik a fejüket, és nem tudnak választani a különböző fűtési módok között. További cikk itt >

Magyarországon az átlagos évi középhőmérséklet a fűtési időszakban +4 °C. A Levegő-Víz hőszivattyúk COP teljesítmény értéket +2°C-on adják meg (COP : 2,6 - 3,5 A2), ami azt jeleni, hogy Magyarországon a fűtési időszakban a +4°C-os középhőmérsékleten jobb teljesítményt ér el a hőszivattyúnk, magasabb a COP értéke. Tehát 1 kWh befektetett elektromos energiával több mint 2,6-3,5 kWh hőenergiát állít elő a készülék. A hőszivattyúk még akár a -25 °C hőmérsékleten is képesek hőenergia előállítására, így szinte a teljes fűtési szezonban képesek a biztosítani a lakóházunk hőigényét.

Az évi átlagos középhőmérséklet Magyarországon

A kültéri egységet lehetőség szerint a talajra kell telepíteni. A betonaljzatra állított kültéri modul a talajtól minimum 40 cm-re egy kereten álljon, a faltól mért legkisebb távolság 20 cm (a falra szerelt berendezés az apróbb rezgéseket átvihetik a lakásra és ez zavaró lehet). A könnyebb karbantartás érdekében is a talajra állított megoldás a jobb! Gondolni kell arra is, hogy a berendezés működése közben keletkező víznek szabad elfolyást biztosítsunk. A kültéri egységnek legalább 2,5 m előteret biztosítsunk a szabad légáramlás elősegítésére.

Az ESB több módon összekapcsolható és együtt üzemeltethető a legtöbb gázkazánnal, olajkazánnal és hasonló hőforrással. Figyelem! A hőhordozó közeg és a folyóvíz oldalt az érvényben lévő szabályok értelmében megfelelő biztonsági felszereléssel kell ellátni.

Amikor nyáron nincs szükség a beltér fűtésére, a hőszivattyú csak a meleg folyóvizet melegíti elő a modul tartályán keresztül, majd a kazán illetve vízmelegítő elvégzi a meleg víz kívánt hőmérsékletre való felmelegítését. Ha a beltér fűtése szükségessé válik, a megosztó szelep kinyílik, és a hőszivattyúból származó hő segítségével felmelegíti a radiátorokat. Ha a fűtésigény nagyobb a hőszivattyú teljesítményénél, a megosztó szelep még jobban kinyílik, és a kazánból hőt hoz be. A hűtésre való felkészítésen most dolgozik a gyártó! Már kapható a hűtésre is alkalmas Rifeng levegő-víz hőszivattyú. Info itt ->

Ha túlfűtjük a szobát, nem csak az energiát pazaroljuk, de a megfázásos megbetegedések veszélye is megnőhet. Az ajánlott hőmérséklet 18-20 fok között van, csak a fürdőszobában javasolt a 24-28 fok. 1 fok hőmérséklet csökkenés évi 15 ezer forint megtakarítást eredményez.

Ha csobog a fűtőtest, levegős a rendszer. Ez akadályozza a víz keringését és 15%-kal nő az energiafogyasztás.

A nem használt helyiségeket is fűtsük. A falak ugyanis kihűlnek és a hideg, nedves felületet később nehezebb felfűteni. Tartsuk inkább alacsony szinten a hőmérsékletet.

Az ipari forradalom mentesítette az emberiség egyre nagyobb részét a nehéz testi munkától és megsokszorozta a civilizáció és kultúra lehetőségeit. Több teret adott a tudás kibontakozására. Az egyre növekvő energiaigényt a fosszilis energiahordozók kitermelése biztosította. Azonban ezek tartalékai nem kimeríthetetlenek, egyre költségesebb a kitermelésük. A növekvő felhasználásuk hátrányokat is hozott. A légkör CO2 egyensúlya megbomlott, felerősödött az üvegház-hatás. A légkör felmelegedése káros hatásokkal jár. Már most jelentkezik a növekvő légköri energia hőtartalma miatt a szélviharok erősödése, a gleccserek elolvadása, a sarki jégtakarók fogyása, az árvizek gyakoribbá válása. A cikk további része itt >>>

Melyik ESB hőszivattyút válasszam?  Készülékek összehasonlítása itt ->